Endometrium rák életkor szerint
Méhtestrák – Wikipédia
Amikor a sejtek elöregszenek vagy sérülnek, akkor rendszerint lelassulnak majd elpusztulnak és helyüket új sejtek veszik át. Rák akkor alakul ki, amikor szükségtelenül alakulnak ki új sejtek, és az elöregedett vagy sérült sejtek nem pusztulnak el.
Gross dissection of hysterectomies for endometrial and cervical cancers
A feleslegesen felhalmozódott sejtek endometrium rák életkor szerint állnak össze szövetté, amit kinövésnek, daganatnak hívunk. Ezek a rendellenes rák sejtek olyan örökléstani rendellenességeket hordoznak magukban, amitől túlzott növekedésnek indulnak.
A méhnyálkahártya megvastagodásos az esetek 20 százalékánál és a hám eredetű nyálkahártya rákos esetek 50 százalékánál tapasztalható a PTEN funkcióvesztése vagy törlődéses elváltozása, ami így a gén hatásfokát csökkenti, vagy teljesen kiiktatja azt.
A rák különösen támadó, ha a p53 gén egy elváltozott fajtája kerül túlsúlyba. Úgy vélik a hám eredetű savórák a méh hámszövet belső rétegeinek rákosodásából alakul ki.
A mintavevő eljárással szerzett szövet mélyreható vizsgálatával megállapítható a rák jelenlétét. Ha rákos elváltozást fedeznek fel, további orvosi vizsgálatokkal állapítható meg annak szöveti kiterjedtsége és áttettsége.
Méhnyálkahártya hiperplázia vagy rák?
Vizsgálat[ szerkesztés ] Ezen a ultrahangos képen jól látszik a változó koron túli hüvelyben felgyülemlett méh folyadék sötétebb részami nagy valószínűséggel méhtest rákra utal. Rendszeres szűrés az arra nem hajlamosaknak nem ajánlott, hiszen a betegség korai, tüneti szakaszában nagy biztonsággal gyógyítható.
Sokkal inkább a nőknek kell figyelniük a méhtestrákra utaló jelekre és kockázatnövelő tényezőkre, főleg a változó koron túl. Méhnyak szűrés, mint például a Papanicolau vizsgálat nem használható a méhtestrák kimutatására, hiszen a minta az esetek felében nem mutat rendellenességet.
Oldal kiválasztása Méhtest rák A méhnyálkahártya rosszindulatú daganata méhtest rák világviszonylatban a második, fejlett országokban a leggyakoribb nőgyógyászati eredetű daganat.
A méh és környezetének, függelékeinek szerkezeti vagy sűrűségi változásai a betegség későbbi szakaszában fordulhatnak elő. Néhány örökletes vastagbélrákkal született nőn végzett megelőző méheltávolítás vagy kétoldali petevezeték és petefészek eltávolítás salpingo-oophorectomy nagymértékben csökkenti a méhtest és petefészek rák kockázatát. Kizárólag ultrahangos vizsgálattal nem zárható ki minden méhtestrákos eset, a meggyőző eredményért más vizsgálat pl.
A többi képfeldolgozó vizsgálatnak korlátolt a szerepe.
A nőgyógyászati daganatok
Műtétek előtt CT letapogatással jelenítik meg a fizikai vizsgálatok során előrehaladottnak mutatkozó vagy magas kockázati altípusba sorolt magas áttét kockázatú daganatokat. A legkevésbé zavaró eljárás a méhtestből vett szövettan, de az egyedül nem vezet meggyőző eredményre.
A Méhüreg szemrevételezése csupán a méh teljes felépítését engedi látni, amin nem gyakran mutatkoznak a rák jelei, ezért külön nem használják, esetleg a szövettani vizsgálattal egybekötve.
Minden endometrium rák életkor szerint tényező, mely fokozott, vagy elhúzódó ösztrogén hatással jár, szemben a normál női ciklusok kiegyensúlyozott hormonális hatásával, daganatos rizikónak tekinthető. Az esetek egy részében más szövetekben zsír termelt ösztrogén hatás, máskor a peteérés rendellenessége, illetve külső hormonhatás lehet a felelős.
Újabb bizonyítékok világítottak rá, hogy a méhkaparás több hamis negatív eredményt hoz, mint a méhtest endometrium rák életkor szerint vizsgálata. Többek közt mellkasröntgen, máj működés vizsgálata, vese működés vizsgálata, [13] és a méhtestrák esetén magas szinten lévő CA daganat jelző szint vizsgálata.
Okai, fajtái, kockázatai
Hám eredetű rák[ szerkesztés ] A méhtestrák esetek nagyobb része hám eredetű rák általában hám eredetű mirigyrákami azt jelenti, hogy a méhnyálkahártya mentén lévő, a mirigyeket alkotó egyazon szövetrétegből erednek. Rengeteg egyedi változata ismert a méhen belüli hám eredetű rákoknak, de a fájdalom fellépésének helyétől függően I-es és II-es csoportba soroljuk őket. A két csoport örökléstanában is különbözik egymástól.
Az Egyesült Államokban a fehér lakosság körében gyakoriak, főként azoknál jelentkeznek, akiknél korábban méhnyálkahártya megvastagodás volt megfigyelhető. Az I-es típusú méhtestrákok gyakran alacsony besorolásúak, kis valószínűséggel képeznek áttétet a méhfalra, tüszőhormon szint függők, és kezeléssel jó eséllyel gyógyíthatók. A II-es típusú méhtest rákok gyakran magasabb besorolású savós vagy tiszta-sejt rákok, mély áttétekkel a méhfalra, kevés jó kilátással a gyógyulásra.
Tüneteik és lefolyásuk a hámalapú petefészekrákéval megegyező. A méhnyálkahártya alacsony besorolású hám eredetű mirigyrákjában jól elkülöníthetőek a sejtek, nem képeznek áttétet a középrétegre és a megvastagodott méhnyálkahártya mentén találhatóak.
Navigációs menü
A daganat mirigyei nagyon közel - az őket egyébként elválasztó kötőszövetek nélkül - alakulnak ki egymáshoz. A méhnyálkahártya magasabb besorolású hám eredetű mirigyrákjaiban kevesebb a jól elkülöníthető sejt, a sejtek tömörebb daganat rétegei nem állnak össze mirigyekké, és a belső méhnyálkahártya sorvadásához vezetnek.
A méhnyálkahártya hám eredetű mirigyrákjának létezik nyúlványmirigyes, váladékos és csillósejtes változata, amik mind azonos kórjóslattal rendelkeznek. Létezik még elváló pikkelyes változata is.
Néhány hám eredetű méhnyálkahártya mirigyrákban összpontosult hártya rák található. A CTNNB1 beta-catenin fehérje gén leggyakrabban a méhnyálkahártya hámeredetű mirigyrákjának pikkelyes fajtájában változhat.
