Papilláris elváltozás epehólyag. Az epehólyagrák és tünetei

Az epe-csatornás kommunikációval rendelkező biliáris cisztás daganatok: az epevezeték intraductal papilláris neoplazmájának cisztikus változataÁprilis Absztrakt Úgy gondolják, hogy a biliáris cisztás daganatok, amelyeket biliáris cystadenoma-nak és cystadenocarcinoma-nak is neveznek, heterogén betegség entitásnak minősülnek, és némelyikükről ismert, hogy luminalis kommunikációt mutat az epevezetékkel.
Ebben a tanulmányban kilenc epehólyag-cisztás daganatos betegség klinopatológiai jellegzetességeit vizsgáltuk az epevezeték-kommunikációval. Öt férfi és négy nőstény állt, akiknek papilláris elváltozás epehólyag életkora 67 év 52—84 év volt. Többnyelvűek nyolc esetben vagy egykerekűek egy esetés minden esetben nyálkás folyadékot tartalmazott.
A preoperatív vagy intraoperatív cholangiographiák esetében öt esetben közvetlen luminalis kommunikációt azonosítottak az epevezetékekkel. A vizsgálatban vizsgált biliáris cisztás daganatok szövettani szempontból adenoma egy esetinen adenokarcinóma hat esetben és a mikroinvaszív mucinózis carcinomával társult adenokarcinóma két eset voltak.
Az in situ adenokarcinóma egyik esete is adenoma-komponenst tartalmaz adenokarcinóma adenomában. A diszpláziás mucinepitelium az intracystikus térben a lapos, mikropapilláris és papilláris divatokban proliferálódott. Intraepiteliális daganatot figyeltünk meg a nem hígított szomszédos epevezetékekben, ami arra utal, hogy a cisztás daganatok és az epevezeték között közvetlen luminalis kommunikáció jön létre.
Az epehólyag és az epeutak megbetegedései Dr.
A petefészek-szerű sztróma semmilyen esetben nem volt megfigyelhető a falukban. Mindegyik kivételével minden esetben életben maradt a daganat megismétlődése után, a teljes kivágás után 3— hónappal a műtét után. Ezek a klinopatológiai jellemzők hasonlítottak az epevezeték intraductal papilláris elváltozás epehólyag neoplazmájához, amelyet a hasnyálmirigy intraductalis papilláris mucinózisának biliáris ellenanyagaként jelentettek.
Következésképpen az epe-cysticus daganatok epe-csatornás kommunikációval intraductalis papilláris daganatként tekinthetők, az epe-csatorna és a mucin-retenció kiemelkedő cisztikus dilatációjával, nem pedig a valódi biliáris cisztás daganatokkal. Hozzáférés által biztosított Fő A biliáris cisztás daganatok ritkán előforduló daganatok a májban, és ritkábban az extrahepatikus epe rendszerben. Ezért a biliáris cisztás daganatok hisztológiailag heterogének a tumorsejtek mucinous vagy non-mucinous és tumorstromák petefészek-szerű stroma jelenléte vagy hiánya tekintetében.
Az epehólyagrák és tünetei
A legtöbb esetben a cisztás daganatok és az epevezeték között nem volt luminalis kommunikáció, bár a közelmúltbeli előrehaladás a képalkotó eljárásokban bizonyos esetekben közvetlen luminalis kommunikációt váltott ki az epevezetékkel. A hasnyálmirigyben kétféle cisztás daganat alakulhat ki, amelyek hasnyálmirigy-cisztás daganatokhoz hasonlítanak. Az első a nyálkahártya-cisztás daganatok, a másik a hasnyálmirigy IPMN-P intraductal papilláris nyálkahártya-daganata.
Ezzel szemben az IPMN-P, amely nem rendelkezik petefészek-szerű stromával, mindkét nemben fordul elő, és kommunikál a hasnyálmirigy-ductális rendszerrel. Ez azt jelenti, hogy a hasnyálmirigy-nyálkahártya cisztás neoplazmájaként előállított legtöbb esetben a hasnyálmirigy-csatornával vagy a férfi betegekben előforduló luminalis kommunikáció IPMN-P-nek számít.
Az IPN-B-t általában az érintett epevezeték helyi dilatációjával társították. Ezek az IPN-B esetek tapasztalatai arra késztettek minket, hogy vizsgáljuk meg, hogy az papilláris elváltozás epehólyag daganatok, különösen az epe-csatornás kommunikáció esetén, esetleg az IPN-B-hez tartozhatnak.
Ebben a tanulmányban az epe-cisztás daganatok epeutak kommunikációval történő klinikopatológiai jellemzőit vizsgáltuk annak ellenőrzésére, hogy azok a ductális kommunikációval rendelkező tumorok lehetnek az IPN-B cisztikus variánsai. Anyagok és metódusok Case kiválasztása Összesen kilenc biliáris cisztás daganat került elő az emberi patológia, a Kanazawa Egyetem Orvostudományi Doktori Iskola és a japán kórházak hepatobiliáris betegségfájljaiból és között.
Az életkorokat és a nemeket az 1. Egyik esetben sem volt előzetes biliáris betegség, például primer sclerosing cholangitis, hepatolithiasis, choledochal cyst vagy Caroli betegség. Az ebben a vizsgálatban használt összes eset sebészi elválasztású esetek öt eset, bal hepatectomia, két eset, szegmentektómia, egy eset, jobb hepatectomia és egy esetben bal hepatektómia felső choledochectomiával.
Teljes méretű asztal Patológiai vizsgálat A sebészeti úton eltávolított anyagot makroszkóposan megvizsgáltuk a formalinba való beágyazást és a párhuzamos bemetszést 5 mm-es időközönként. Megvizsgáltuk az epehólyag-cisztás daganatok makroszkópos jellemzőit a cisztás típusok unilocularis vagy multilocularisintracystikus tartalom és a papilláris vagy noduláris elváltozások összefüggésében. A ductális kommunikációt makroszkóposan megvizsgáltuk sebészeti úton elválasztott szövetek szondáin.
A biliáris cisztás daganatok mikroszkópos jellemzőit a tumorsejt-típusokra, a tumorsejtek atypia fokára, a papilláris proliferációra, a mucin-túltermelésre és az invazív elváltozásokkal való esetleges összefüggésre helyezték a hangsúlyt.
A biliáris cisztás daganatok mikroszkópos kommunikációban részesültek az epevezetékkel, hiszen a cisztás daganatok körül a már meglévő epe-csatornákban a tumorsejteket histológiai mintákon intraductal spreading figyelték meg.
A papilláris elváltozás epehólyag osztályozása A tumorsejteket négy típusba soroltuk az IPMN-P 21, 22, 23, 24 1a hasnyálmirigy-típus, a biliáris vagy hasnyálmirigy-epitélium típusai szerint, és eoszinofil citoplazma és kerek papilláris elváltozás epehólyag álló oszlopos sejtekből állt; 2 az intestinalis, a bél adenoma vagy az adenokarcinóma jellegzetessége, melyet rétegelt magas oszlopos sejtek jellemeznek néhány serlegsejtekkel; 3 a gyomor típus, amely bőséges intracitoplazmatikus mucinnal rendelkező oszlopos sejtekből áll; 4 az onkocitás típus, amelyet bőséges eozinofil citoplazma és kerek magok jellemeznek.
Mucin hisztokémia A mucin hisztokémiai megfigyeléseit periodikus sav-Schiff festéssel végeztük semleges mucinnal végzett diasztáz-emésztés után, és kombinált nagy vas-diamin és papilláris elváltozás epehólyag kék pH 2, 5 festést a savas szulfomucin és szialomucin esetében.
Az alcian-kékre pozitív intracelluláris és extracelluláris mucint szialomucinnak tekintették, és a nagy vas-diaminra pozitív, párhuzamos alciankékkel vagy anélkül szulfomucinnak tekintették.
A magokat hematoxilinnel enyhén ellensúlyoztuk. Az ER és PgR nukleáris expresszióját vizsgáltuk szubepiteliális stromasejteken.
A deparafinált részeket normál kecske szérummalVector Laboratories inkubáltuk 20 percig, 10 mM citrát pufferbe merítettük, és mikrohullámú sütőben 95 ° C-on melegítettük 20 percig, majd CDX2 elleni egér monoklonális antitesttel inkubáltuk. A reakcióterméket fluoreszcens kecske anti-egér vagy anti-nyúl IgG ellenanyaggal 1:Molecular Probes Inc.
Statisztikai analízis A statisztikai analízist a Mann-Whitney U teszt segítségével végeztük. Eredmények Klinikai és radiológiai jellemzők A nikvorm szirup lánc cisztás tumor kilenc eseteinek klinikai jellemzőit az 1.
A biliaris cisztás daganatok szinte egyformán fordultak elő mindkét nemben öt férfi és négy nő. Az epigastralgia a leggyakoribb szubjektív tünet. Minden esetben radiológiai vizsgálatokat végeztünk, mint például a számítógépes tomográfia CT és a mágneses rezonancia képalkotás MRIés megállapították, hogy többsejtű nyolc esetben papilláris elváltozás epehólyag egykristályos cisztás daganata egy eset a májban 1a.
A radiológiai képeken minden esetben kimutatták a falfestményeket 1a. A bal hepatikus lebenyet gyakrabban érintették 1. Az összes cisztás daganat a májban található, és a 3. Ábra nyúlt ki. Az endoszkópos retrográd kolangiográfia ERC négy esetben 3. Ezen túlmenően a 7.
A Vater ampullájából származó nyálkahártya-mentesítést az ERC során az endoszkópos vizsgálat során semmilyen esetben nem figyelték meg. A sebészeti kezeléseket minden esetben a biliáris cystadenoma vagy cystadenocarcinoma radiológiai diagnózisa alapján végeztük.
- BNO – Daganatok – Wikipédia Papilláris elváltozás epehólyag
- Hpv tedavisi atasehir
- Papilláris elváltozás epehólyag - Az orvosi rendelőben
- Irodalom 1.
A biliáris cisztás tumor radiológiai képei. Teljes méretű kép Bruttó eredmények Makroszkóposan az átlagos tumor mérete 6, 1 cm tartomány: 2, 5—20, 0 cm volt.
Nyolc esetben multikokuláris cisztás daganatok voltak, és a fennmaradó eset 8. Minden cisztás daganat tartalmaz nyálkás folyadékot, amely két esetben 2. A fali csomók kivételével a cisztás daganatok belső felülete általában sima vagy finom szemcsés. Mindegyik esetben 0, papilláris elváltozás epehólyag, 2 cm-es papilláris falfestményeket figyeltünk meg. Makroszkopikusan a cisztás daganatok és az epevezeték közötti kommunikációt nem lehetett igazolni a 3, 6, 7, 8 és 9 esetekben, amelyek kimutatták, hogy a fentiekben említettek szerint a changangiográfia ductális kommunikációval rendelkezik.
Makroszkópos képek a biliáris cisztás daganatokról. A multilokuláris a és unilocularis cisztás daganatok b intracisztikus papilláris elváltozásokkal rendelkeznek csillag a és nyíl b ben a : 4.
Teljes méretű kép Teljes méretű asztal Szövettani eredmények A biliaris cisztás daganatok a diszplasztikus tumorsejtek lapos, mikropapilláris és papilláris proliferációjából álltak 3. Különösen a falfestmény csomókban figyelemre méltó papilláris proliferáció volt finom fibrovascularis magokkal. Az Anyagok és módszerek, 21, 22, 23, IPMN-P daganatsejt-osztályozása alapján 24 kilenc esetet három típusba soroltak: az 1.
Ebben a vizsgálatban a bél típusú tumor nem volt megfigyelhető. Az egyes tumorok szövettani besorolását a 2. A gyomor típusának két esete 1. Ezzel szemben a hasnyálmirigy- vagy onkocitás típusok hét esete adenoma-komponensek nélkül minden szövettani adenokarcinóma volt. A cisztasejt fonalas kötőszövetből állt, fókuszos lymphocytás infiltrációval vagy edemás változással. Súlyosan sejtes kötőszövet, amely hasonlít a petefészek-sztrómára petefészek-szerű stromasemmilyen esetben nem figyeltek meg.
A biliáris cisztás tumor mikroszkópos jellemzői. Fibrovaszkuláris magokkal papilláris elváltozás epehólyag papilláris proliferációt figyeltek meg 6. Teljes méretű kép Három daganatsejt-típus megfigyelhető a biliáris cisztás tumorokban. A tumorsejtek megfelelnek az a gyomor-típusnak, a hasnyálmirigy-hordozó típusú b típusúnak és az IPMN-P c típusú onkocitás típusának a : 1.
Teljes méretű kép A biliáris cisztás daganat hisztopatológiája adenokarcinoma az adenomában. Ez a tumor adenoma bal és nem invazív adenokarcinóma komponensekből áll jobbra.
Az epehólyagrák és tünetei
A két komponens között a homlokképződés figyelhető meg 2. Teljes méretű kép Mikro-invazív nyálkahártya-adenokarcinóma, papilláris elváltozás epehólyag az epehólyag-cisztás daganatban észleltek.
Az intracisztikus térben C megfigyelhető a fibrin exudátum 9. Teljes méretű kép A nem hígított szomszédos epevezetékekben minden esetben intraepiteliális daganatot figyeltek meg, ami a cisztás daganatok és az epevezetékek közötti luminális kommunikációt és a neoplasztikus sejtek cisztikus térektől a környező epeutakig terjedő folyamatos terjedését javasolta 7a. Ezenkívül négy esetben 3. Három esetben a 2.
Ezen szövettani jellemzők alapján az ebben a vizsgálatban használt valamennyi cisztás daganatot úgy tekintették, mintha egy luminalis kommunikáció lenne az epevezetékkel. A neoplasztikus epitélium intradukciós terjedése a szomszédos epe-csatornákba. Teljes méretű kép Az epehólyag-cisztás daganat interkokuláris rostos szepta-ban szemölcs papillómák megfigyelhető a máj parenchima 2.
Teljes méretű kép Mucin hisztokémia A mucin hisztokémia eredményét a 2. A nem neoplasztikus biliáris epitélium diaszázas emésztés és nagy vas-diamin után diffúz módon a hpv szemölcsök leégtek volt a periodikus sav-Schiff esetében, és az alcian-kékre fókuszilag pozitív volt, amelynek mintája elsősorban neutrális mucin és szulfomucintermelést.
A biliaris cisztás daganatok a diasztáz-emésztést követően általában pozitívak voltak az alcian kék és a periodikus sav-Schiff esetében, a nagy vas-diamin csökkent expressziójával. Ez azt jelenti, hogy a sialomucin expressziója növekedett a biliáris cisztás daganatokban, mint a nem neoplasztikus biliáris epitéliumban.
Izomszakadás, ínszakadás, porckopás, és ha nem természetes elváltozás? (Gajáry Erika, biologika)
Immunohisztokémia Az immunhisztokémia eredményét a 2. A MUC1 a tumorsejtek apikális membránjában expresszálódott. A hasnyálmirigy-epehólyag 3. Teljes méretű kép A CA expresszióját hat esetben figyelték meg 2.
Papilláris elváltozás epehólyag
A CAet nemcsak az adenokarcinómában, hanem a 2. A CEA-expressziót két esetben figyelték meg 4. Az ER- vagy PgR-nukleáris expresszióval nem rendelkező stromasejtek semmilyen esetben nem voltak megfigyelhetők. Prognózis a műtét után A túlélési státuszt az utolsó orvosi megfigyelésnél az 1. Egy beteg 7. A fennmaradó nyolc eset életben maradt, daganat megismétlődése nélkül utólagos időszak: 3— hónap. Vita Ebben a tanulmányban megvizsgáltuk az epe-cisztás tumorok klinopatológiai jellemzőit az epevezeték-kommunikációval.
Radiológiailag megvizsgáltuk a luminalis kommunikációt az ERC-vel vagy az intraoperatív közvetlen cholangiográfiával, mivel a CT vagy MRI képalkotás nem elegendő az epe-cisztás hólyag papillomatosis epe-csatornákkal való luminalis kommunikációjának vizsgálatához.
Ebben a tanulmányban azt találtuk, hogy öt epehólyag-cisztás daganat esetében luminalis kommunikáció történt a cholangiographiákon. Különösen az intraoperatív cholangiográfia hasznos volt a ductális kommunikáció vizsgálatához, mivel mindkét vizsgált esetben megállapították, hogy ductális kommunikációval rendelkezik.
Makroszkopikusan az ilyen kommunikáció semmilyen esetben nem bizonyítható egyértelműen, papilláris elváltozás epehólyag azért, mert a ductális kommunikáció túl szűk vagy csavart volt ahhoz, hogy meghatározza a bruttó vizsgálatot.
A tumorsejtek szövettani úton történő terjedését a cisztás daganatokon kívül a már meglévő epevezeték mentén minden esetben megfigyeltük, és ez a megállapítás összhangban volt a cisztás daganatok és az epevezeték közötti luminális kommunikációval.
Úgy gondoltuk, hogy az epevezetékbe terjedő tumor nem fordulhat elő közvetlen kommunikáció nélkül, mivel az ebben a vizsgálatban vizsgált összes eset nem invazív papilláris elváltozás epehólyag mikroinvaszív tumor.
Ezenkívül érdekes volt, hogy egyes esetekben a cisztikus falakban négy esetben vagy az interlocularis septa májban parenchyma hasonlatos mirigyekhez hasonlító mirigyszövetekkel társultak három eset.
A belgyógyászat alapjai 1. | Digitális Tankönyvtár
Ezek a szövettani jellemzők arra utaltak, hogy ezekben az esetekben a cisztikus terek egy része a már meglévő epe-csatornák cisztás dilatációjából származik. Tudásunk szerint a mirigyszövetekkel vagy a belekapaszkodott májparenchyma-társulásokkal kapcsolatban nem számoltak be az epehólyag-cisztás daganatban, és hasznos eredmények lehetnek az epe-cisztás daganatok luminalis kommunikációjának elősegítésére az epevezetékekkel.
Az ebben a vizsgálatban vizsgált biliáris cisztás daganatok mindegyiküket megosztották. Könnyen érthető, hogy az IPN-B cisztás daganatot mutathat ki cisztás duktális dilatáció után, kiemelkedő intraductal mucin felhalmozódással. Az IPMN-P szövettanilag négyféle lehet a tumorsejt-típusok alapján: hasnyálmirigy- bél- gyomor- és onkocitás típusok alapján.
Hasonlóképpen a jelen vizsgálatban papilláris elváltozás epehólyag súlygyarapodást okozhat a giardia típusának két esete adenoma komponenseket tartalmazott, míg a hasnyálmirigy és az onkocita típusok mindegyike adenokarcinóma volt invazív léziókkal vagy anélkül.
Gyakori fenotípusos változások történhetnek a tumorigenesis vagy a tumor progressziója során mind az IPMN-P, mind a biliáris cisztás tumor ductalis kommunikációval. Ezenkívül érdekes, hogy ebben a vizsgálatban nem figyelték meg a bél típusú daganatot, mert a bél típus a hepatolitiasishoz kapcsolódó IPN-B-ben a leggyakoribb.
Feltételezhető, hogy az IPN-B tumorsejt típusa befolyásolhatja a tumor növekedési típusait cisztás vagy lokális dilatációvagy tükrözi az előző állapotot a hepatolitiasishoz való papilláris elváltozás epehólyag vagy sem. A kérdés tisztázásához azonban elengedhetetlen a cisztikus típusú többszörös IPN-B esetekre vonatkozó további kutatás. Érdekes módon az ebben a vizsgálatban vizsgált biliáris cisztás daganatok nem rendelkeztek petefészek-szerű papilláris elváltozás epehólyag.
Wheeler és Edmondson ben jelentették a petefészek-cisztás daganatok petefészek-szerű stromával kapcsolatos 17 klinopatológiai jellemzőit. A petefészek-szerű stromával rendelkező biliaris cisztás daganatok csak nőstényekben fordultak elő, míg a mi esetünk mindkét nemből állt. A petefészek-szerű stromával rendelkező biliáris cisztás daganattal rendelkező betegek fiatalabbak voltak, mint a mi esetünkben. A daganatos helyek intrahepatikus és a ciszták multilokuláris ciszták típusa mindkét tumorcsoportban hasonló volt.
A petefészek-szerű stromával rendelkező biliáris cisztás daganat nagyobb volt, mint a mi esetünkben, bár ez a különbség oka lehet, hogy a Wheeler esetei korábban voltak, mint a miénk. A képalkotó módszerek közelmúltbeli előrehaladása hozzájárulhat a biliáris daganatok korai felismeréséhez.
A luminalis kommunikációt az epevezetékkel Wheeler esetében nem vizsgálták kellő mértékben, bár a petefészek-szerű sztrómával rendelkező biliáris cisztás daganat szinte minden esetben nem volt kimutatható a csekély kivételekkel.