Féreglyukra helyezzük

féreglyukra helyezzük

Hogyan keressünk féreglyukakat? Fekete lyukakat manapság már "könnyű" találni, hiszen gravitációs hatásukon kívül egyéb jelekkel - például kifúvások, akkréciós korongok - is elárulják magukat.

féreglyukra helyezzük

De hogyan ismerjük fel a féreglyukakat? Az észlelési és detektálási technikák rohamos fejlődésének köszönhetően azonban ma már általánosan elfogadott, hogy sok galaxis központjában több millió naptömegű fekete lyuk foglal helyet, illetve az, hogy bizonyos tömeghatár feletti csillagok fejlődésének végállomása is ilyen — igaz, az féreglyukra helyezzük nagyságrendekkel kisebb tömegű — objektum. Féreglyukra helyezzük fekete lyukak a környezetükre gyakorolt gravitációs hatásuk, az általuk gerjeszett részecskesugárzások, anyagkifúvások jetekilletve a körülöttük lévő anyagbefogási korongok révén ismerhetők fel.

Féreglyuk, ahogyan a legtöbb tudományos fantasztikus filmben elképzelik. Az elképzelés Hermann Weyl német matematikustól, míg az elnevezés John Wheeler amerikai fizikustól származik, féreglyukra helyezzük helyezzük azon az analógián alapszik, hogy egy féreg kukac is jelentősen lerövidítheti útját egy alma két pontja között, ha nem az alma felületén jut el A-ból B-be, hanem átrágja magát a gyümölcsön.

A féreglyuk szájai közelében a téridő elkezd görbülni, a maximális görbületet a szájakat összekötő torokban éri el. A féreglyukaknak több fajtája képzelhető el. Összeköthetik ugyanannak az univerzumnak két pontját, de funkcionálhatnak két párhuzamos univerzum közötti "kapuként" is.

Ez utóbbiakat gyakran Schwarzschild-féle féreglyukaknak vagy Einstein-Rosen hidaknak is hívják. Ha a féreglyuk átjárható traversableakkor a torkon keresztül anyag juthat át az egyik szájból a másikba. A legtöbb, az átjárhatóságot megengedő matematikai megoldás feltétele egy hipotetikus anyagforma exotic matter létezése is a torok közvetlen környezetében, amelynek negatív az energiasűrűsége.

féreglyukra helyezzük

A fekete lyukaktól eltérően a féreglyukak létezésére ma még nincs észlelési bizonyíték. Alexander Shatskiy, a moszkvai Lebegyev Fizikai Intézet munkatársa felvázolt egy elképzelést, hogyan lehetne ezen objektumok hatását megfigyelni, illetve hogyan lehetne megkülönböztetni őket a fekete lyukaktól. A féreglyukak a téridő két, féreglyukra helyezzük egyébként távoli A és B pontját köthetik össze. Az eseményhorizont az a határ egy fekete lyuk körül, amelyen belüli események már nincsenek hatással a külvilágra.

Az eseményhorizonton belülről indult fénysugár soha nem tud kijutni onnan, illetve az eseményhorizontot kívülről átlépő dolgok végleg elvesznek a külvilág számára. Féreglyukra helyezzük fekete lyuk és a féreglyuk közötti legfontosabb különbség, hogy az utóbbinak nincs eseményhorizontja. Ha anyagi részecskék át tudnak jutni a féreglyukon, akkor a fény, illetve bármely elektromágneses sugárzás is. Ezen alapul Shatskiy módszere, akinek vizsgálatai szerint egy egyenletes felületi intenzitást produkáló forrásból átjutott elektromágneses sugárzás intenzitásának a másik oldali száj körül jellegzetes szög szerinti eloszlása van.

A szélén, a féreglyuk szájának megfelelő távolságnál nagy, a közepe felé egyre csökken az intenzitás, a centrumban, azaz a féreglyuk tengelyében pedig féreglyukra helyezzük, parazita készítmények a gyermek testében a sugárzás hullámhosszától. Azaz a megfigyelő a féreglyuk körül egy fénygyűrűt láthatna, aminek külső széle éles, belső széle pedig fokozatosan halványul.

A tengely irányában átláthatna a féreglyukon, s akár csillagokat figyelhetne meg az univerzum normál tartományaiból.

  • Olcsó a papilloma eltávolítására
  • Tegnap, veled, ugyanitt Az Einstein-féle általános relativitáselméletnek számos, a józan ész számára meghökkentő következménye van.
  • Orr papilloma képek

Féreglyukon átjutó fotonok szög, illetve a h ütközési paraméter szerinti eloszlása. Az ütközési paraméter a foton beesési irányának a féreglyuk tengelyétől mért távolsága.

Természetesen nem szabad elfelejtkeznünk arról, hogy a féreglyukak létezésének elméleti lehetősége még nem jelenti azt, hogy valójában is léteznek. De ha léteznek is, valószínűleg nagyon instabil képződmények, így felhasználásuk bármilyen tér- vagy időbeli utazásra egyelőre a fikciók körébe sorolandó Lyukak a téridőben Az Einstein-féle általános relativitáselméletnek számos, a józan ész számára meghökkentő következménye van.

Nemrég egy orosz elméleti fizikus olyan átjárható féreglyukak létezésének lehetőségéről számolt be, amelyek kellően stabilak és elég enterobiosis a szülők számára is ahhoz, hogy rajtuk keresztül akár intergalaktikus kapcsolatot létesítsünk A féreglyukak számos paradoxonra vezetnének egyebek között lehetővé teszik az időutazást!

Szergej V. Krasnyikov, a Szentpétervár melletti Pulkovói Obszervatórium elméleti fizikusa egy nemzetközi konferencián nemrég olyan eredményről féreglyukra helyezzük be, amely még ezen is túllép: makroszkopikus méretű, stabil féreglyukak létezésének lehetőségét vázolja fel.

Mindez túl fantasztikus ahhoz, hogy igaz legyen? Mielőtt egy legyintéssel félredobnánk, szellemi kalandnak sem utolsó, hogy közelebbről megismerkedjünk ezekkel a furcsa téridőalagutakkal és az átjárható féreglyukak nyújtotta lehetőségekkel.

Gidres-gödrös téridő Az Einstein-féle általános relativitáselmélet szerint a téridő nem önmagában adott, az anyagtól függetlenül létező dolog, hanem szerkezetét a benne lévő anyag határozza féreglyukra helyezzük.

Az elmélet száműzi a tömegek közt ható gravitációs erőt, féreglyukra helyezzük a testek mozgását a tömegek az anyag eloszlása által meggörbített téridőben lehetséges szabad mozgásokkal írja le. Egy hagyományosnak tekinthető hasonlat a téridőt kifeszített gumilepedővel szemlélteti, amely a beléje helyezett tömegek alatt többé-kevésbé behorpad, a testek pedig az így kialakuló, gravitációs gödrökkel teli téridőben úgy mozognak, mint az elgurított golyók.

A tömegek meggörbítik maguk körül a téridőt Mivel négydimenziós — három tér- és egy idődimenziós — világunkat nem igazán tudjuk jól lerajzolni, az 1. Látható, hogy a tömegektől távol, ahol a téridő gyakorlatilag síknak tekinthető, a golyó egyenesen gurul amíg a tömegek közelében pályája elgörbül b.

Megfelelő sebesség esetén a golyó a gödör lejtőjén körbefutó körpályára is állhat c — így alakulnak ki például a Naprendszer stabil bolygópályái. Ha a golyó sebessége ehhez kevés, akkor bezuhan a gödörbe. Az általános relativitáselméletben a tömegek téridőgörbítő hatását az Einstein-féle téregyenletek adják meg.

  • Hpv bőrpatológia
  • Arany László: Féreglyukak és csillagkapuk - utazás kozmikus szomszédainkhoz E tanulmányban röviden bemutatjuk a kétirányú féreglyukakkal kapcsolatos elméleti alapokat, létrehozásukban rejlő technikai kihívásokat és laboratóriumi eszközöket.
  • Nemi szemölcsök rádióhullám-kezelése

Már ban, közvetlenül azután, hogy Einstein közzétette őket, Karl Schwarzschild német csillagász megtalálta a téregyenletek első, matematikailag szigorúan pontos megoldását egy gömbszimmetrikus, nem forgó test esetében. Csaknem másfél évtized múlva, amikor Einstein és Nathan Rosen nagyon gondosan megvizsgálta a Schwarzschild-megoldást, megrázó felfedezést tettek. Eredményük megértéséhez nézzünk egy csillagot, amely már minden nukleáris tüzelőanyagát elfogyasztotta, s gravitációs összeomlásba kezdett.

A kollapszus során a csillag körül a téridő egyre görbültebbé válik. Fekete, fehér, igen, nem? Ha az féreglyukra helyezzük csillag tömege többszörösen meghaladja a Napét, akkor az összehúzódás addig folytatódik, míg a lyuk átmérője nullára nem zsugorodik, s az anyagsűrűség és vele a téridő görbülete végtelenre nő.

A téridőben így kialakuló szingularitás az úgynevezett fekete lyuk, amely minden beléje kerülő anyagot végleg elnyel még a fényt is. Ez legfeljebb a fényénél nagyobb sebességgel volna lehetséges, az viszont — szintén a relativitáselmélet szerint — nem léphető át.

Through the Wormhole - Wikipedia

Gumilepedős hasonlatunkhoz és az 1. Az igazán megrázó felismerés azonban még hátravan. Matematikailag ugyanis a megoldás itt korántsem ér véget: a szingularitáson átlépve a tér görbülete újra csökkenni kezd, és az egyre öblösödő cső végül újra kinyílik. Ennél a nyílásnál azonban éppen a fordítottja történik mindannak, amit a fekete lyuknál láthattunk, féreglyukra helyezzük itt az anyag csakis kifelé áramlik: fehér lyuk jön létre, amelynek torkából állandóan anyag és energia lövell ki.

Az így kialakuló bonyolult geometriájú szerkezet a 2. A féreglyuk két különböző világot, vagy ugyanazon világ két távoli pontját kötheti össze De mit kapcsol össze ez a híd? Matematikailag két lehetőség kínálkozik: két különálló világot vagy egyazon világ két távoleső tartományát.

Számunkra talán az utóbbi még meghökkentőbb, mert így látszólag nincs akadálya annak, hogy egy ilyen féreglyukon át hipp-hopp, átcsússzunk a világ egyik pontjából egy távoli másikba.

Tegyük hozzá, nem csak ez a baj. Gondosabb elemzéssel kimutatható: a szingularitás féreglyukra helyezzük természetű, hogy ezt az utat nemhogy egy űrhajós, hanem még egy klasszikus elemi részecske sem tehetné meg, ehhez féreglyukra helyezzük bizonyos szakaszokon a fényét meghaladó sebességgel kellene haladnia.

De vajon létezik-e mindez a valóságban? Nos, a fekete lyukak létezését az eddig felhalmozott bizonyítékok tükrében ma már szinte senki sem vonja kétségbe, sőt, a legújabb röntgenműholdak tüzetesen vizsgálják a közvetlen környezetükben végbemenő folyamatokat.

SCP-1322 dicsőség lyuk objektum osztály: keter - téridő anomália

Fehér lyukak jelenlétére azonban egyelőre nincs semmiféle bizonyíték. Igaz, ismeretesek olyan óriási energiafelszabadulással járó jelenségek — például a nagy energiájú gamma-kitörések —, amelyek bizonyos elképzelések szerint éppen a fehér lyukakkal magyarázhatók.

féreglyukra helyezzük

Átjárható féreglyuk A Schwarzschild-megoldás, mint említettük, a téridő geometriáját egy gömbszimmetrikus, nem forgó tömeg körül írja le. Ez idealizált eset, mivel a valóságos csillagok forognak, s részben ezért is nem tökéletesen gömbszimmetrikusak. Roy P. Kerr ban találta meg a téregyenleteknek azt a megoldását, amely figyelembe veszi a tömegek forgását is. A Kerr-megoldás téridőszerkezete már annyira bonyolult, hogy nem rajzolhatjuk ide, bár természetesen ennek is létezik a hozzáértők számára egyértelmű eligazodást nyújtó ábrázolása, az úgynevezett Penrose-diagram.

Ez másfajta téridőtérkép, amely nagyjából úgy viszonyul az eddig bemutatott beágyazódiagramokhoz, mint a síkatlasz a földgömbhöz. A Penrose-diagramon nyomon követhető a forgó fekete lyuk eseményhorizontján belülre zuhanó űrhajós további sorsa. Kip Thorne ben olyan megoldást talált, amelyben megkerülhető a szingularitás, s az utazót nem éri utol baljós végzete.

Érdekességként idekívánkozik, hogy a kutató barátjának és féreglyukra helyezzük, Carl Sagannak a kérésére látott a munkához, akinek Kapcsolat című művében a hősnőnek a megfilmesített változatban Jodie Foster játszotta igen rövid idő alatt kell eljutnia a Földről a Vega csillag rendszerébe.

féreglyukra helyezzük

Ilyen egzotikus anyag egyelőre nem ismeretes, bár az elektromágneses tér vákuumfluktuációiban átmenetileg néha kialakul efféle állapot. A kvantumhab Féreglyukra helyezzük, hogy ha felfedeznénk és netán elő is állítanánk ilyen egzotikus anyagot, akkor építhetnénk-e átjárható féreglyukat.

Megoldást a kvantumfizika ígér. Alkalmasan kis léptékben ugyanis a Világegyetemben is érvényesül a Heisenberg-féle határozatlansági reláció. Kvantumszinten ezért a vákuumot úgynevezett kvantumhab tölti ki 3.

A tudománytörténetben 3 diploma és PhD tanulmányok után sem akadtam rá, mi az Univerzum [kielégítő] fogalma? Sőt, a tudománytörténetben utánaolvasva: miért nem volt érdeklődés az Univerzum fogalmára? Alapvető tipp a Tuning a tetováló gép - Aug 02, Elérése érdekében a tetoválás darabok létrehozásában a pontosságot, akkor győződjön meg arról, hogy a tetoválás gép van hangolva, szerint a preferenciák és a műszaki igényeket.

Feltéve, hogy egy ilyen előugró féreglyuk torkába valami módon egzotikus anyagot tudnánk tömni, stabilizálhatnánk, majd egyre nagyobbra pumpálhatnánk. Krasnyikov eredménye éppen ezen a ponton kapcsolódik a történethez. A féreglyuk fenntartásához és felpumpáláshoz szükséges egzotikus anyagot ugyanis a kutató számításai szerint maga a féreglyuk is létrehozhatja, pontosabban a körülötte kialakuló, negatív görbületű téridőszerkezet vákuumfluktuációi termelhetik egy önmagát erősítő folyamatban.

Eszerint tehát van lehetőség átjárható féreglyuk kialakulására.

Féreglyuk mellékhatásai, Megtalálták az eltűnt maláj repülőt! Vagy mégsem? Miért pont a rejtélyes módon eltűnt utasszállító repülőgép lenne kivétel az alól, ha éppen valamilyen aktuális témájú csalást, átverést kell kitalálni? Vagy mégsem sorozatunk újabb epizódjához érkeztünk. A dél-kínai tengeren féreglyuk mellékhatásai 8-án nyom nélkül felszívódott Malaysia Airlines MH igenis élénken izgatja az emberek fantáziáját, és születnek is ezzel kapcsolatban mindenféle összeesküvés-elméletekgépeltérítéstől kezdve a féreglyuk változaton át egészen az UFO-kig bezárólag.

Az időgép Ha viszont létezhet elég nagy méretű, átjárható féreglyuk, akkor az Thorne szerint időgépként működhet. Gondolatkísérlete nyomán képzeljük el, hogy a féreglyuk egyik szája a professzor nappalijában, a má- sik pedig a kertben álló űrhajóban van, amellyel felesége, Carolee kisebb űrutazásra indul.

Az űrhajót relativisztikus sebességre gyorsítja, féreglyukra helyezzük egynapnyi utazás után visszafordul, s újabb egy nap elteltével házuk kertjében landol. A professzor a kettőjüket összekötő féreglyukon átnézve azonnal látja ezt, és a kertbe siet, hogy üdvözölje nejét. Igen ám, de az űrhajót nem találja ott! Caro- lee órája ugyanis az űrhajóban a relativisztikus sebesség miatt sokkal lassúbb ütemben jár, s a nála eltelt 2 nap a professzor órája szerint 5 év.

Thorne tehát csak 5 év múlva találja a kertben az űrhajót és feleségét aki eközben mit sem, vagyis mindössze 2 napot öregedett. Hogy ez kész őrület?

Igen, egyike azoknak a képtelen féreglyukra helyezzük, amelyeket nagyon jól ismerünk a tudományos-fantasztikus irodalomból. Amikor Thorne látta, hogy az átjárható féreglyuk elvben megteremtené az időutazás lehetőségét, azonnal keresni kezdte, milyen fizikai törvény léphetne közbe, amely megakadályozná az időgép működtetését.

féreglyukra helyezzük

Olyan mechanizmust keresett, amely szétrombolja a féreglyukat, még mielőtt az működésbe lépne. Az eredmény azonban meglehetősen sovány volt, s csupán azt a lehetőséget hagyta, hogy bizonyos kvantumgravitációs vákuumfluktuációk annyira fölerősödhetnek, hogy lerombolják a féreglyukat.

Navigation menu

A kvantumgravitáció elmélete viszont egyelőre annyira kidolgozatlan, hogy az erre alapozott érvelés nem túl meggyőző.

Annyit azért vegyünk észre, hogy féreglyukra helyezzük az időgép, legalábbis az egyik irányban, csak korlátozott utazást tesz lehetővé: az időgép megalkotása előtti időkbe még így sem juthatnánk vissza. Így az a paradoxon, hogy az időben visszaugorva az időgép feltalálója megöli önmagát, még mielőtt a gépet feltalálná, itt nem alakul ki. Ez azonban legfeljebb a történészek számára lehet megnyugtató A fizikus, ha végképp nem tud megbirkózni egy ellentmondással, előbb-utóbb felállít egy olyan általános elvet, amely lehetetlenné teszi az ellentmondás megvalósulását.

Jó példa erre a termodinamika második főtétele, amely egyik megfogalmazásában a másodfajú örökmozgó perpetuum mobile megépíthetetlenségét mondja ki. Ez, persze, nem akadályozza meg a lelkes feltalálókat abban, hogy újabb és újabb örökmozgók ötletével álljanak elő. Vajon nem lehetne ennek mintájára azt is kimondani, hogy márpedig időgép nem építhető?

Ez az axióma egy csapásra megoldaná a problémát, ráadásul olyan általános rendezőelvvé válhatna, amely segítene kirostálni a másképp ki nem zárható, de ellentmondásra, paradoxonra vezető lehetőségeket. Itt nem csupán az időutazásra kell gondolnunk, hanem számos, még kiforratlan részecskefizikai és kozmológiai modellre, nem is szólva a kvantumgravitáció elméletének teljesen ingoványos területéről.

Kimondható ilyen elv. Nem létezhetne a természettudomány sőt ember sem!

féreglyukra helyezzük

Minden eddigi tapasztalat arra mutat és ezt bizonyos számítások is alátámasztjákhogy a Világegyetemben működik egy általános érvényű törvényszerűség, az úgynevezett kronológiavédelmi elv. Ez, miként a neve is mutatja, sosem engedi felborulni a dolgok ok-okozati sorrendjét.

Ha valakit netán a tudomány minden eddig felgyülemlett tapasztalata sem győz meg erről, akkor már csupán Stephen Hawkingnak, korunk legnagyobb élő kozmológusának szellemes érvelésére hivatkozhatunk. Szerinte ugyanis mi sem bizonyítja jobban ennek az elvnek az érvényesülését, mint az a tény, hogy eddig még nem özönlött el bennünket a jövőből érkező turisták hada

További a témáról