A világ számtalan apró csodájának átélése közepette érzem olykor, hogy én is része vagyok teremtett világ egységének. Ezek az élmények időről időre alakítják életemet. Ilyenkor azt is érzem, hogy jó volna másokat is hozzáségíteni hasonló, életre szóló tapasztalatokhoz. Olyan helyet kerestem a letelepedésre, mely alkalmas helyszíne lehet az ilyen tapasztalásoknak. Így találtam az élőfalvakra, ahol az emberek újból valós kapcsolatba kell, hogy kerüljenek a természettel, a tájjal, annak működését megértve kell benne élni, a Teremtő munkáját folytatni, a teremtést gazdagítani. A világ zajától távol saját belső természetével is szembe kell néznie, meg kell békélnie mindenkinek. Szomszédjaival pedig, a szoros egymásra utaltságban, az emberi együttműködés legmagasabb fokát kell megvalósítani. Ez csak úgy lehetséges hosszútávon, ha életüket mindahányan szolgálatnak tekintik, hogy így vigyék előre a világ dolgát, példát mutatva környezetüknek, és lehetőséget teremtve a következő nemzedékeknek az életre. Szeretném az életemet ennek a kihívásokkal teli útkeresésnek szentelni.
Tóth Miklós
Hozzászólás (0 Hozzászólások)